k♥men | Where is my boldogság?


angyal
Boldogság, milyen egy furcsa fogalom. Először 18 évesen szembesültem vele Írországban, ahol az ismerősök folyton ezt kérdezgették egymástól és maguktól: are you happy? Akkor először gondolkoztam el azon, hogy lám ez egy választható, célként kitűzhető állapot. Egészen addig a boldogság fogalom valahol Thailand fehérhomokos strandjaihoz hasonlóan egy távoli képként tűnt fel néha a horizonton. Általában ha nagy veszteség ér, falhoz szorít a kérdés: talán boldog voltam? Ez volt AZ csak nem vettem észre? Úgy tűnik, a boldogság kétarcú fogalom, mely a múlt és a jövő boncolgatásával a jelenben nyerhet csak értelmet.

3A Wiktionary szerint már 1923 előtt is az egyik legtöbbet használt szó a HAPPY volt. A filmek és dalok többsége a boldogság átéléséről / elvesztéséről / kergetéséről szól karrier, szerelmek, életutak mögé – köré csomagolva. “A boldogság elméletileg egy pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet.” Ez ugyebár kiterjeszthető bármire. Az érzésre, ami hajt, űz és irányít amikor dönteni kell, amikor be kell lépnünk a veszélyzónába, mert elfogadjuk belső énünk ki nem mondott vágyait. Ez lenne hát a nagy TERV? Müller Péter egész könyvet szentel a kérdéskörnek, melyet így kezd:

-Mester, mi az a boldogság?
– A harcban született nyugalom.
– Ez mit jelent?
– Azt, hogy először van a harc s utána a szavakkal leírhatatlan, minden emberi örömnél gyönyörűségesebb beteljesedés

Pedig mennyire ellenkezik minden porcikánk a harc ellen. Ehelyett sémákat keresünk, kellékeket és másokat használunk fel ‘happy tabletta’ gyanánt. Hajszoljuk az élvezeteket, majd elül minket a letargia, s újfent válaszokat keresünk és találunk mások szavaiban.

1A napokban világossá vált, boldogságkereső projektemmel nem vagyok egyedül. Úgy tűnik, mindenki keresi az elveszett/ elvesztett boldogságát. Tizenévesen még a szerelmes állapottal tettem ezt a szót egyenlővé, azzal a megállíthatatlan érzéssel, melyet a legodaadóbb együttlét és csend szült. Akkor igaznak tűnt az érzés, hogy megérkeztem, most már megpihenhet lelkem a szívem mellett.

2Így felnőtt fejjel már bonyolultabban merül fel a kérdés. Mintha egy inga kilengéseinek pontjait összekötvén rajzolódna ki egy sajátos végteleníthető minta.  Az inga mi vagyunk. A kilengések halmazai egy-egy felvett kedvenc szerepet jelképeznek. Valahol a metszéspontban talán ott rejlik a válasz, a megoldás. Hogy a boldogság azon túl létezik. Ott, ahova már csak egyedül mehetünk. Ennek az illékony életérzésnek a magját mi tápláljuk tehát és akármilyen szomorú, kizárólag mi vagyunk érte felelősek. Önmagunk kiteljesítő megismerése tehát a nagy TERV, legalábbis mára 🙂

De mivel vasárnap este van és különben is holnap hétfő, íme egy kellék az önfeledt nevetéshez, erre tegnap bukkantam rá, könnyfacsaróan vicces: http://rats-funnybone.com/25-funny-auto-correct-fails/

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s